Az ALERT képzési program a figyelem éberségi dimenzióját edzi – a figyelem intenzitásának átmeneti növelésének és fenntartásának képességét.
Jelenet és feladat
Egy motorkerékpárt vezetnek egy kanyargós úton. A kliens feladata, hogy gondosan figyelje az előtte lévő útszakaszt, és akadályok megjelenésekor a lehető leggyorsabban megnyomja a reakciógombot. Ha az ügyfél időben reagál, a motorkerékpár lelassul és az akadály eltűnik, így a versenyző folytathatja útját. Ha a reakció késik, „vészleállítás” történik; zaj hallatszik, a motorkerékpár megáll és sárga felkiáltójel jelenik meg a képernyőn.
Elmélet
Amikor a figyelem intenzitását átmenetileg külsőleg felkelti egy figyelmeztető jelzés, akkor fázisos éberségről van szó. Ha az izgalom jelzés nélkül következik be, a helyzet belső éberséggel jár. Az éberségi tréning célja a belső éberség növelése kell, hogy legyen, mivel az éberség csak ebben az esetben teljesen kognitívan kontrollált. Ha azonban az éberséggel kapcsolatos hiányosságok vannak, először a fázisos éberséget kell javítani, és csak azután kell tovább dolgozni a belső éberséggel.
Képzési formák
Az ALERT képzési program két képzési formából áll. Az S1 edzésforma a fázisos éberséget, míg az S2 edzésforma a belső éberséget edzi. Az S1 edzésformában a kliens figyelmének felkeltésére tervezett akadályokat akusztikus és vizuális külső figyelmeztető jelzések előzik meg. Az S2 edzésformában az akusztikus és vizuális figyelmeztető jelzések kimaradnak. Ez a motorkerékpár egy ködös éjszakai tájon halad át, ahol az akadályok hirtelen bukkannak elő a ködből.
Nehézség
Mind a két edzésforma 18 nehézségi szintet tartalmaz. A kihívás mértékét növeljük a reakcióidő lerövidítésével. Az első szinten a kliensnek 1,8 másodperce van arra, hogy reagáljon egy akadályra, de legalább 0,3 másodperc telik el az akadály megjelenése és a vészfékezés között.
Az első ülésen felmérik a kliens kezdeti reakcióinak sebességét, és a képességeinek megfelelő nehézségi szintre osztják be. Ez biztosítja, hogy a képzési program kezdettől fogva optimálisan illeszkedjen az ügyfél készségeihez, és soha ne legyen túl könnyű vagy túl nehéz számára.
A CODING egy program a vizuális térbeli munkamemóriában a megfigyelési folyamatok és a térbeli kódolás betanítására.
Jelenet és feladat
Az ügyfél megfigyeli a hídra felhajtó járműveket (memorizálási fázis). A hídon áthaladva a járművek eltűnnek a kliens szeme elől (próbafázis). Amikor újra megjelennek a híd végén, az egyik jármű megváltoztathatja a helyzetét a térbeli elrendezésben. Ezt a járművet azonosítani kell (visszahívási fázis) – ez magában foglalja a hidat elhagyó járművek új elrendezésének összehasonlítását a korábban tárolt elrendezéssel az új elrendezés eltéréseit keresve.
Elmélet
Mind a megfigyelés, mind a kódolás a munkamemória alapmechanizmusai. A kognitív folyamatok (meta) irányítására és koordinálására használható, és komplexebb kognitív tevékenységek alapját képezik. A munkamemóriában történő megfigyelés magában foglalja a tárolási folyamatok és a tárolt reprezentációk ellenőrzött felügyeletét. A térbeli munkamemóriában való tárolás megköveteli a bejövő információ kódolását a térbeli jellemzői szerint: az ingerek észlelésének helye és/vagy azok térbeli elrendezése tárolásra kerül. A térbeli kódolás az egyes elemek reprezentációjához kapcsolja (kötés), és struktúrát ad nekik. A vizuálisan észlelt ingernek nincs „tiszta” ábrázolása; minden ingernek van egy térbeli „kódja is”.
Például azok az információk, amelyeket a vezető a visszapillantó tükörbe nézve szerez meg, beépülnek a vezetési környezet tárolt képébe. Bonyolultabb példák közé tartozik az összeszerelési utasítások vagy a kapcsolási rajzok követése, gondolattérképek készítése vagy több nyitott ablakkal való munka a számítógépen.
Nehézség
A kódolás 21 nehézségi szinttel rendelkezik. A különböző nehézségi szinteken különböző tárolási és visszakeresési stratégiákra van szükség, a hibák azonosításától az eredeti sorozat rekonstrukciójáig és a hibák kijavításáig. A monitorozási folyamatokkal szemben támasztott követelmények a program egésze során növekedtek.
A nehézségi szintek edzik a hibák azonosításához szükséges megfigyelési készségeket: az ügyfélnek kell eldöntenie, hogy a járművek elrendezése mutat-e változást/hibát (igen/nem válasz). Később az ügyfélnek rá kell kattintania arra a járműre, amely megváltoztatta a helyzetét a térbeli elrendezésben. Végül a nehézséget jelentősen növeli a járművek közötti térszerkezetek eltűnése; a jelenetet emlékezetből kell rekonstruálni. Ezen a szinten a kliensnek fel kell oldania a teljes térszerkezet kötését.
A program alkalmazkodik: a kliens folyamatosan egyéni képességeinek határán dolgozik, az automatizált feldolgozásnak kevés a tere – ezért folyamatosan ellenőrzött monitorozást kell alkalmazni.
A DATEUP képzési program a térbeli munkamemória végrehajtó frissítési funkcióját oktatja. A frissítés a memória tartalmának ellenőrzött és irányadó megújításának képessége.
Jelenet és feladat
Az ügyfél természetes környezetben figyeli a pillangókat, amint repülnek a virágos réteken és a homokos talajon. Időről időre leszáll egy pillangó, egy másik repülni kezd stb., míg végül szabálytalan időközönként kérdést tesznek fel az ügyfélnek. A feladat típusától függően az ügyfélnek most egy vagy több pillangót kell kiemelnie – például az egy előtti lepkét, az utolsó három lepkét vagy a három különböző pillangótípust az utolsó közül.
Elmélet
Az információk frissítése alapvető kognitív folyamat. Az észlelésből vagy a hosszú távú emlékezetből származó új ingerek és információk folyamatosan bombáznak bennünket, és leváltják a régebbi verziókat – folyamatos frissítésre van szükség. Például a városban történő vezetés egy gyors és szakadatlan folyamatot foglal magában, azonnal a megfigyelt helyzeteket azonnal rövid időre eltárolják, összehasonlítva az újonnan észlelt helyzetekkel, és lecserélik – például ha több jármű közeledik egy jelöletlen kereszteződéshez, és el kell dönteni, hogy ki kiemelten fontos. Csak a hosszú távú emlékezetből származó információk aktiválódnak, hogy azonosítsák az észlelteket és azokat célirányosan feldolgozzák;például az európai utakon ez azt jelenti, hogy emlékezni kell arra a szabályra, amely szerint a járművezetőknek elsőbbséget kell adni a jobb oldali forgalomnak. Ezek a kognitív folyamatok irányítására és koordinálására szolgáló mechanizmusok, melyek a bonyolultabb feldolgozás alapját képezik. A munkamemória végrehajtó funkciói javíthatók ismétlődő tréningekkel. (Olesenetal., 2004; Erickson és munkatársai, 2007; Jaeggi és munkatársai, 2008; Dahlin és munkatársai, 2008). A DATEUP program három, széles körben használt és a szakirodalomban jól visszaigazolt feladattípussal tanítja a frissítési funkciót: futó feladatok, nyomon követési feladatok és n-back feladatok.
Nehézség
A DATEUP edzésprogramnak 25 nehézségi szintje van. A munkamemóriával szemben támasztott követelmények elsősorban az ingerek (pillangók) számát növelik, amit a kliensnek meg kell őriznie és frissítenie. A három feladattípus (n-back, futás, követés) egymás után fordul elő a különböző szinteken; a szinteken kombinálva új feladatváltozatokat alkotnak. A szint növekedésével a képernyőn a pillangók száma és sebessége is nő, a kérdések időzítése egyre kiszámíthatatlanabbá válik, ahogy az ügyfél a szinteken halad előre.
A DIVID képzési program megosztott figyelmet edz – különböző feladatok egyidejű elvégzésének képességét.
Jelenet és feladat
Ebben a képzési programban az ügyfél a biztonsági tisztviselő szerepét tölti be a repülőtéren. Egyszerre kell figyelnie egy sor jelenetet több ellenőrző monitoron (bejárati tolóajtók, jegypénztár, poggyászszállító), és a hangszórórendszeren keresztül leadott bejelentéseket. Feladata a válaszbillentyű lenyomásával fellépő problémák kezelése. Ha az ügyfél nem reagál azonnal egy problémára vagy egy megfelelő bejelentésre, a kép minden csatornán lefagy, és kiemelésre kerül a csatorna, amelyen a probléma előfordul. A megjelenített események nem folytatódnak, amíg nem nyomják meg a reakció gombot.
Elmélet
A figyelem megosztásának képessége az álló feldolgozási erőforrásoktól és a kombinált feladatok jellegétől függ. Minél hasonlóbbak a feladatok, annál nagyobb az interferencia közöttük (Wickens, 1984). A mindennapi életben a figyelem megosztásának képessége számos készséghez kapcsolódik – például az autóvezetéshez, amely általában több különböző információáram egyidejű megfigyelését igényli.
Nehézség
A DIVID 15 nehézségi szinttel rendelkezik. A nehézségi szintek a kliens által felügyelt csatornák számától, a meghibásodások hiányától, a két meghibásodás közötti minimális intervallumtól és a meghibásodás észlelésétől függően változnak.
A FOCUS edzésprogram a fókuszált figyelmet edzi – azt a képességet, hogy csak a releváns ingerekre reagáljunk a zavaró ingerek nagy sűrűsége között.
Jelenet és feladat
Egy hajó egy buja afrikai tájon halad keresztül. A kliens különféle ingerek széles skálájával szembesül: madarak, repülő szitakötők, folyóparti romok, vízesés stb. Feladata, hogy válaszoljon az előre meghatározott releváns ingerekre anélkül, hogy figyelme elterelődne a valóban fontos ingerekről.
Elmélet
A fókuszált figyelem azt a képességet írja le, hogy a valóság egy szegmensét külön tudjuk választani annak érdekében, hogy közelebbről elemezhessük. Különösen fontos, hogy ezt a fókuszt a zavaró tényezők mellett is tudjuk tartani, és elnyomjuk az információ egyidejű és automatikus feldolgozásából adódó interferenciát.
Képzési formák
A FOCUS edzésprogram két edzésformából áll, mindegyiknek különböző nehézségi szintje van:
Az S1 képzési forma megköveteli, hogy a kliens felismerje a vizuális ingereket a zavaró ingerek hátterében, amelyek lehetnek akusztikusak, vizuálisak vagy a kettő kombinációja.
Az S2 képzési formában a feladat az akusztikus ingerek észlelése más ingerekkel szemben, ezek szintén lehetnek akusztikusak, vizuálisak vagy a kettő kombinációja.
Nehézség
A FOCUS képzési program nehézségi struktúrája úgy van kialakítva, hogy amennyire csak lehetséges, alkalmazkodjon az ügyfél által felvehető mennyiséghez. Így a gyenge képességű kliens alacsony ingerű környezetet kap, míg az erős képességű kliens nagyszámú ingerrel szembesül.
A HIBIT edzésprogram edzi a válaszgátlást – a nem kívánt reakciók elnyomásának képességét.
Jelenet és feladat
A HIBIT-R képzési program elősegíti a nem kívánt reakciók elnyomásának képességét. Ez a képzési program elsősorban a Stop Signal és Go/No go feladatokkal működik. Az ügyfél a postai alkalmazott szerepét tölti be, akinek a lehető leggyorsabban és legpontosabban kell szétválogatnia a leveleket és a csomagokat. Négy különböző munkakör (feladattípus) létezik, amiben az ügyfélnek figyelnie kell bizonyos jellemzőkre (pl. van-e bélyegző vagy nincs), jelzik, mikor kell reagálnia, és mikor nem. A HIBIT-R képzési programban az ügyfél közösen megtervezheti saját képzési folyamatát: egy feladat sikeres elvégzése után az ügyfél eldöntheti, hogy folytatja-e az aktuális feladatot, vagy másik munkakörbe vált.
Elmélet
A mindennapi életben a nem kívánt reakciók elnyomásának képessége a rugalmas és megfelelő cselekvési képesség fontos összetevője. Ha a környezeti feltételek változnak, a begyakorolt reakcióminták gyakran diszfunkcionálisak, és el kell nyomni őket, hogy a helyzetnek megfelelő új viselkedés lehetővé válhasson. A válaszgátlás hiányosságairól számoltak be:
az impulzuskontroll sérülésével jellemezhető betegségekben (pl. ADHD, borderline személyiségzavar, függőségi zavarok)
merev és rugalmatlan viselkedéssel jellemezhető betegségekben (skizofrénia, kényszeres betegségek)
különböző neurológiai betegségekben (Parkinson-kór, Alzheimer-típusú demencia).
Nehézség
A HIBIT-R nehézségi szintjei szisztematikusan változnak attól függően, hogy milyen követelményeknek kell megfelelni a válaszgátlással szemben.
A NAMES képzési program lehetővé teszi az emberek számára, hogy hatékony stratégiákat alkalmazzanak a nevek-arcok társítására.
Jelenet és feladat
A NAMES-ben a képekhez tartozó neveket szükséges megjegyezni. A neveket ezután fel kell idézni, amikor az egyénekről készült képek megjelennek. A képzés során a klienseknek olyan stratégiákat tanítanak, amelyek segítik a tanulást és a felidézést. A feladatok nehézségét a program során szisztematikusan variálják. A legfejlettebb nehézségi szinteken az egyéneket egy előadó mutatja be a kliensnek, akár egy partin. Ennek célja egy valós szituáció szimulálása, rövid időn belül számos névre kell emlékezni.
Elmélet
A megismerés jelenlegi pszichológiai modelljei szerint az emberek nevének kevesebb szerkezeti kötése van, mint más identitásspecifikus szemantikai részleteknek (tárgyak vagy nemzetiség) és neveknek. Az emberek nevének megtanulása, későbbi felidézése korlátozott kötésük miatt különösen megterhelő kognitív feladat. Az arc/ok tanulásának teljesítménye azonban javítható bizonyos feldolgozási stratégiák alkalmazásával – mint például a már memóriában lévő információkkal való tudatos párosítás és a mentális képek használata.
Nehézség
A NEVEK tréningprogramban a nehézségeket a tanulnivaló halmazban lévő személyek számának, a nevek jelentés- vagy képzetet idéző mértékének, az egyének megjelenésének és a feladat bemutatásának módjával változtatják. Az alsó szinteken lehetőség van a memorizálási stratégiákra vonatkozó tippek megtekintésére és az egyén által kidolgozott tippek megadására.
Az NBACK képzési program a munkamemória figyelmi funkcióját oktatja – az információ megtartásának és folyamatos frissítésének képességét.
Jelenet és feladat
Az NBACK képzési programban a kliens egy digitális képkeret ábrázolását látja a képernyőjén. Fényképek sorozata látható a keretben; a fotók különböző témájúak (állatok, tájak, színek stb.). A kliensnek el kell döntenie, hogy az aktuális kép megegyezik-e azzal, amit egy, két vagy három hellyel hátrébb mutattak (a helyek száma szinttől függően változik). Ha egyezik, meg kell nyomnia a zöld gombot. Ha nem egyezik, meg kell nyomni a piros gombot.
Az ügyfél rendszeres időközönként (kb. 5 percenként) kap visszajelzést teljesítményéről. Ennek a visszajelzésnek célja az ügyfél motivációjának optimális szinten tartása.
Elmélet
A munkamemória kulcsfontosságú a mindennapi élet követelményeinek kezelésében, különösen akkor, ha rövid feladatot kell megőrizni emlékezetünkben és/vagy azt fel kell dolgozni, végrehajtani, vagy egy célt szükséges elérni. Számos betegség, mint például az Alzheimer-kór, a Huntington-kór, a Parkinson-kór vagy a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar a munkamemória károsodásával és ennek következtében a mindennapi feladatok feldolgozásának, végrehajtásának nehézségeivel jár.
A legújabb tudományos eredmények azt mutatják, hogy a munkamemória kapacitása rendszeres edzéssel javítható. Amint azt a különböző kutatók munkája kimutatta, az ilyen tréningek hatását fokozza, ha a képzési feladatok a kliens képességszintjéhez igazodnak. Ez a helyzet az NBACK-ban. A képzési anyag n-back feladatokból áll, amik megkövetelik a klienstől, hogy reagáljon az adott időközönként ismétlődő ingerekre. Ezek a feladatok erősítik az ügyfél azon képességét, hogy a feladattal kapcsolatban megőrizze a kapott információt és fejében folyamatosan frissítse azt.
Nehézség
Az NBACK 15 nehézségi szinttel rendelkezik, és négy módon alkalmazkodik az ügyfél képességeihez.
1. A nehézséget azáltal változtatjuk, hogy hány ingerre kell emlékeznie a kliensnek. Az aktuális szinteken az aktuális ingert csak össze kell hasonlítani a közvetlenül megelőzővel. A szinteken az aktuális ingert össze kell hasonlítani a három hellyel hátrább megjelenített ingerrel.
2. A képek hasonlósága további nehézségi paramétereket jelent. Magasabb szinteken a képek hasonlóbbá válnak. A képtartalom elvontabbá válik, és így nehezebben verbalizálható.
3. A képbemutató ideje a nehézség növekedésével csökken.
A PLAND képzési programban a cselekvési és tervezési készségek képzése reális tervezési feladatok bemutatásával történik.
Jelenet és feladat
A PLAND (Plan a Day) képzési programban az ügyfél azt a feladatot kapja, hogy döntse el, milyen sorrendben végezze el a napi tevékenységeket. A kiindulópont az elvégzendő dolgok listája és egy virtuális utcaterv, amelyen a különböző épületek és a megrendelő aktuális helyzete be van jelölve. A tervezési feladattal összhangban a megrendelőnek stratégiát kell kidolgoznia annak eldöntésére, hogy a feladat különböző összetevői milyen sorrendben történjenek, és milyen sorrendben kerüljön sor az épületek látogatására.
Elmélet
Az értelmes és önálló cselekvés a mindennapi életben csak akkor válik lehetségessé, ha a viselkedést reális időre tervezik és szervezik, és a feladatok közötti versengést prioritások meghatározásával kezelik. Bármilyen eredetű agykárosodás ronthatja a tervezési képességet, különösen ott, ahol frontális struktúrák károsodása vagy diffúziós agykárosodás áll fenn. A végrehajtó funkciókat számos pszichiátriai betegség befolyásolhatja, köztük a skizofrénia és a depresszió. A PLAND egy mindennapi tevékenységen alapuló képzési rendszer, amely lehetővé teszi a változó komplexitású ütemterv elkészítését és végrehajtását. Lehetőséget ad a terapeutának arra, hogy interaktívan együttműködjön a pácienssel, hogy különféle stratégiákat dolgozzon ki a kognitív funkciók és az önkontroll javítására.
Képzési formák
A PLAND képzési program három képzési formából áll (S1, S2 és S3), amelyekben a feladat három követelménytípus szerint változik: a prioritások betartása, az utazási idő minimalizálása és az elvégzett feladatok számának maximalizálása.
Nehézség
Az S1 edzésformának 19 nehézségi szintje van, az S2-nek 16, az S3-nak pedig 28. A nehézségi szint növelésével minden edzésformában növekszik az elvégzendő dolgok száma.
A képzési formától függően más nehézségi paraméterek is hozzáadódnak a nehézségi szint növekedésével (pl. az átfedő találkozók számának növekedése).
A ROTATE a mentális forgatás képességet edzi. Egy két dimenzióban ábrázolt tárgyról háromdimenziós mentális képet alakítunk ki, és a képet perspektívaváltással vagy elforgatással manipuláljuk (mentális forgatás).
Jelenet és feladat
A ROTATE képzési programban az ügyfélnek 3 objektum jelenik meg, amelyeket össze kell hasonlítani referencia képekkel. Kétféle feladat megy felváltva.
1. A perspektívaváltási feladatokban a kliens a képernyő jobb oldalán, kamerákkal körülvéve látja a tárgyat. Ki kell találnia, hogy melyik kamerával készült a képernyő bal oldalán látható kép.
2. A rotációs feladatok hasonlóak. Ebben az esetben a képernyőn szimbolikus forgástengelyek („forgórudak”) láthatók, amelyek segítségével az objektum térben elforgatható. Az ügyfélnek ki kell dolgoznia, hogy melyik tengelyt kell használni az objektum elforgatásához, hogy létrejöjjön a referenciakép.
Elmélet
E képességterület jelenlegi elméleti modelljei azt feltételezik, hogy a mentális rotációs problémák megoldásának folyamata az alábbi szakaszból áll (lásd Just&Carpenter 1985, Arendasy és Sommer 2010):
Keresési szakasz:
a megfelelő objektumrészek keresése
Kódolási szakasz:
a forgatandó tárgy mentális képének megalkotása
Átalakítási szakasz:
átalakítás elforgatással vagy perspektívaváltással
Megerősítési szakasz:
a tényleges eredmények összehasonlítása a tervezett eredménnyel
A tanulmányok azt mutatják, hogy ez a képesség edzéssel és gyakorlattal fejleszthető.
Nehézség
A nehézségi fok a különböző szintek között változik, főként a következő feladatjellemzők megváltoztatásával:
a tárgyak figurális összetettsége
a forgás iránya és szöge
az objektum helyzeti összetettsége
a kamerák vagy forgórudak által feltételezett koordinátarendszer bonyolultsága.
A képzési program különféle típusú tárgyakat használ (pl. rajzfilmek, épületek). A gyakorlati anyagok széleskörű felhasználásának célja a kliens edzési motivációjának javítása, valamint a kialakult kognitív képesség hatékony általánosítása.
A SELECT edzésprogram a szelektív figyelmet edzi – a releváns ingerekre való gyors reagálás és a nem megfelelő válaszok elnyomásának képességét.
Jelenet és feladat
Az ügyfél egy alagúton halad át egy bányakocsival. Releváns és irreleváns ingerek (optikai, akusztikus vagy keresztmodális) bukkannak elő hirtelen a sötétségből. A kliens feladata, hogy csak a megfelelő ingerekre válaszoljon. Amennyiben későn reagál egy megfelelő ingerre, vagy egyáltalán nem reagál, akkor negatív visszajelzést kap ( mennydörgés, villámcsapás) Amikor a kliens hibásan reagál egy nem megfelelő ingerre, az ábra vagy a hangforrás pirosan világít.
Elmélet
A szelektív figyelem képzési programnak segíteni kell az ügyfelet abban, hogy gyorsan különbséget tudjon tenni a feladat megfelelő és irreleváns aspektusai között. A szelektív figyelem gyors döntést igényel egy ingerhalmazon belül.
Képzési formák
A SELECT képzési program három képzési formából áll.
Az S1 edzésforma a szelektív figyelmet képez a vizuális modalitásban (a figurák az alagútban jelennek meg).
Az S2 képzési formában az a kliens feladata, hogy reagáljon a releváns hangokra.
Az S3 képzési űrlapon a klienst arra utasítják, hogy reagáljon bizonyos ingerkombinációkra (adott zajokat kibocsátó ábrákra).
Nehézség
Minden edzésformához 15 nehézségi szint tartozik. A SELECT kétféleképpen alkalmazkodik a kliens képességszintjéhez. Először is, a megfelelő vagy irreleváns ingerek száma nő vagy csökken. Másodszor, minden nehézség reakcióideje alkalmazkodik a kliens reakcióinak sebességéhez. Így egy képzett ügyfél számára a kocsi az első néhány válasz után gyorsabbá válik. Ez biztosítja, hogy a képzési program kezdettől fogva optimálisan illeszkedjen az ügyfél készségeihez, és soha ne legyen túl könnyű vagy túl nehéz számára.
A SPACE tréning programja hemineglect (látótér kiesés) betegek számára készült, de sikeresen alkalmazható látássérült betegeknél is. Javítja a figyelem térbeli irányítását, és a látómező ellentétes oldalán lévő ingerekre való figyelem irányításának sajátos képességét edzi.
Jelenet és feladat
Az ügyfél a fotós szerepét ölti magára. Feladata különféle helyszínek megfigyelése, például piac, repülőtér, iroda, játszótér stb. A kamera keresője a megfigyelt terület egy adott pontja felé mozog. A feladat az, hogy a reakciógomb megnyomásával „fotót” készítsünk, amint a kereső megáll, és „elfogott” egy tárgyat. Minden jelenet közepén van egy rögzítési pont, amely felé a kliensnek kell irányítania a fej helyzetét és a tekintetének irányát, és ahol megtalálhatja a keresőt, ha elvesztette a fókuszt.
Elmélet
A figyelmünk az életben más forrásra irányulhat, mint az érzékszerveink. A központi látóterünkön kívül eső perifériás ingerek magukra vonhatják a figyelem középpontját. Megváltoztatják a tekintet irányát, vagy a fejet egy tárgy vagy esemény felé fordítják. A perifériás jelzések hajlamosak automatikus (exogén) térbeli figyelemeltolódást okozni, míg a központi jelzések (pl. a rögzítési pontban balra vagy jobbra mutató nyíl) nagyobb valószínűséggel idéznek elő kognitívan vezérelt (endogén) figyelemeltolódást, mivel sajátos elvárás keletkezik. Mind a perifériás, mind a centrális jelzések rejtett figyelemeltolódást okoznak jobbra vagy balra, és így könnyebben észlelhetőek az ingerek a látómező azon felében, amely érzékeli a jelzések előfordulását, vagy amelyre mutatnak.
Nehézség
Tíz különböző nehézségi szint létezik, mindegyik más érdekes jelenetet jelenít meg a képernyőn. A nehézségi szintet növeli a kereső mozgásának megváltozása (folyamatos mozgás, ugráló mozgás, a középpontba való visszatéréssel és nélkül), valamint a jelenet összetettsége. Az alacsonyabb nehézségi szinteken egy akusztikus és vizuális jelzés (és nyíl a kereső közepén) könnyíti meg a feladatot, amely jelzi a következő mozgás irányát. Magasabb nehézségi szinteken csak szabálytalan jelzéseket adnak, és előfordulhat, hogy a jelzések nem adnak irányt, vagy akár teljesen tévesek is – például a keresőben lévő nyíl mutathat jobbra felfelé, míg a kereső a bal alsóba ugrik.
Jegyzet
A SPACE edzésprogram utasításai csak a képernyő egyik oldalán jelennek meg, ezért könnyen olvashatóak látássérült betegek számára.
A SPEED képzési program az információfeldolgozás sebességét edzi – az egyszerű ingerek gyors és magabiztos feldolgozási képességét.
Jelenet és feladat
A SPEED képzési program az információfeldolgozás sebességét a három forgatókönyv egyikében tanítja. Az ügyfél önellenőrzött módon válthat a forgatókönyvek között, és így közösen megtervezheti a képzés menetét.
Elmélet
Az információfeldolgozás sebessége az emberi feldolgozás alapvető kognitív funkciója. Az információ felvételének és feldolgozásának sebessége egyénenként eltérő, az életkorral lassul, és különböző betegségek miatt károsodhat.
A klinikai gyakorlatban való nagy felelősség annak köszönhető, hogy az információfeldolgozási sebesség összefüggésében van más, magasabb szintű kognitív funkciókkal, mint például a végrehajtó funkciók és az általános intelligencia. Az információfeldolgozási sebesség csökkenése számos neurológiai és pszichiátriai rendellenességben nyilvánul meg.
Képzési formák
A SPEED képzési program három különböző edzési forgatókönyvet tartalmaz. A különböző részképzéseket a személyek egy várostérképről, különböző oktatóházakból, önellenőrzéssel választhatják ki és dolgozhatják fel.
Nehézség
Az információfeldolgozási sebességre vonatkozó képzés nehézségeinek növelése további kognitív funkciókat igényel a feladatok sikeres kezeléséhez. A funkciók ilyen keveredésének elkerülése érdekében a SPEED nem használ különböző nehézségi szinteket a CogniPlus korábbi edzéseihez képest, és így nem alkalmaz a nehézségi struktúrában. Minden képzés öt motivációs szintet tartalmaz – a kezdőtől a mesterig. A struktúra és az ügyféllel szemben támasztott követelmények a motiváció minden szintjén ugyanazok maradnak. A motiváció szintjeit azonban az egyedi grafikai tervezés jelzi, melyek különböznek a feladatok hátterében, valamint a benne foglaltak kialakításában.
A VIG képzési program az éberség figyelmi dimenzióját edzi, azt a képességet, hogy monoton ingerkörülmények között a figyelem hosszú ideig fenntartható maradjon.
Jelenet és feladat
Az ügyfél egyenes autópályán halad. Szabálytalan időközönként a szemközti sávban más járművek jönnek feléje vagy előzik őt. A kliens feladata egy gomb megnyomásával reagálni, ha egy előzést végző jármű hirtelen lefékez előtte. Amint reagált, a jármű féklámpái kialszanak, és a jármű felgyorsul tőle. Ha az ügyfél nem reagál az időn belül, a féklámpák villogni kezdenek. Végül hangos nyikorgó zaj hallatszik, célja, hogy felhívja a kliens tényleges figyelmét arra, hogy mi történik.
Elmélet
Az éberség a hosszú figyelem egy speciális változata. A feladatok hosszú ideig – gyakran több órán keresztül – megkövetelik a figyelmet, és egy nagyon fontos ingerek jellemzően időközönként és nagyon alacsony szinten jelentkeznek nagyszámú irreleváns inger között. Az éberségi tréning csak akkor lehet hatékony, ha az edzés legalább 30 percnél tovább tart.
Nehézség
A VIG képzési programnak 30 nehézségi szintje van. A csökkentett ingerencia miatt az ügyfél egyre nehezebben tudja fenntartani a folyamatos figyelmet: egyre ritkábban előzik meg más autók, a sötétedés beálltával monotonabbá válik a környezet, és csökken az előző járművek hirtelen fékezési manővereinek száma. A késleltetett és kihagyott reakciók visszajelzésének intenzitása a nehézségi szint növekedésével gyengül. Kitartó figyelemfeladatból változtatja valódi éber figyelmet igénylő feladattá.
Minden nehézségi szinten a maximális reakcióidő a kliens reakcióinak sebességéhez igazodik. A kliens első érvényes reakcióiból kiindulva egyedi reakcióidő-limit kerül meghatározásra, amely alapján mérhető minden további, a képzési program során tett reakció. Ez biztosítja, hogy a képzési program kezdettől fogva optimálisan illeszkedjen az ügyfél készségeihez, és soha ne legyen túl könnyű vagy túl nehéz számára.
Jegyzet
A VIG károsodott látómezővel rendelkező betegeknél is használható.
A VISMO edzésprogram edzi a vizuomotoros koordinációt – a kéz- és karmozgások koordinálásának képességét a vizuális ingerekre reagálva.
Jelenet és feladat
A VISMO képzési programban a klienst arra utasítják, hogy távcsövön keresztül figyelje meg az eget. Feladata, hogy egy adott tárgyat – műholdat, bolygót vagy űrhajót – a távcső keresőjén tartson (egy zöld kör a képernyőn belül). Mivel az objektum az égen mozog, az ügyfélnek aktívan követnie kell azt a keresővel. A cél az, hogy ne veszítse el a tárgyat a kereső előtt. Minél tovább marad a kereső az objektumon, annál több pontot gyűjt a kliens.
Elmélet
A vizuális motoros koordináció számos mindennapi helyzetben fontos szerepet játszik, mint például az autóvezetés, a háztartási eszközök használata vagy a tárgyak felvétele.
A motoros mozgások vizuális ingerekkel való koordinálása számos különböző képességet igényel. Először is meg kell határozni, hogy milyen mozgásokra van szükség egy adott cél eléréséhez. Ez magában foglalja a mozgás belső modelljének létrehozását. Ezt követően meg kell tervezni és elő kell készíteni a megfelelő mozgást, végül a mozgást végre kell hajtani. A mozgás végrehajtása közben az egyénnek vizuális visszajelzést kell használni annak ellenőrzésére, hogy a kívánt célt elérik-e. Szükség esetén a mozgást módosítani kell, vagy újat kell indítani. A mozgást érő minden külső hatást –például a gravitációt – figyelembe kell venni.
A VISMO nyomkövetési feladatokkal edzi a vizuális motoros koordinációját. Ez magában foglalja a joystick használatát, hogy egy kört a képernyőn egy célobjektum felett tartsanak. A célobjektum nehézségi foktól függően eltérő útvonalon mozog a képernyőn.
Számos tanulmány kimutatta, hogy az ilyen típusú feladatokkal végzett rendszeres edzés javítja a mozgássérült betegek vizuális motoros teljesítményét. Bizonyíték van arra is, hogy ezek a feladatok javíthatják a vizuális motoros képességet még a mozgássérült embereknél is.
Nehézség
A VISMO képzési programnak 22 nehézségi szintje van. A képzés négyféleképpen alkalmazkodik az ügyfél teljesítményszintjéhez. Ahogy a nehézségi szint növekszik, az út, amelyen a célobjektum halad, láthatatlanná és egyre nehezebben követhetővé válik, a célobjektum sebessége nő, és a jelenetben lévő zavaró objektumok száma is növekszik.
A VISP egy edzésprogram a térbeli munkamemória aktív gyakorlásának javítására.
Jelenet és feladat
A VISP-ben az ügyfél madártávlatból láthat számos hajót az óceánon. Néhány hajó felváltva jelenik meg vagy eltűnik. Ez a memorizálás fázisa. Az ezt követő próbafázisban az ügyfelet különféle módokon ösztönzik a próba gyakorlására. Ezt követően reprodukálni kell azt a sorrendet, vissza kell jelezni a hajók helyzetét (hívási fázis).
Elmélet
A próbafolyamatok javíthatják a rövid és hosszú távú memóriát. Ez azonban nem egy egyszerű tárolási forma, hanem az anyagok keresésének és újrakódolásának ellenőrzött és figyelemre épülő sorozata, amelynek célja, hogy ezt az anyagot a perceptuális feldolgozásból vagy a hosszú távú emlékezetből a figyelem középpontjában tartsa.
A térbeli figyelem, a térbeli gyakorlás folyamata kulcsfontosságú. Például hagyjuk, hogy tekintetünk ismételten egyik helyről a másikra utazzon, így lehetővé téve figyelmünk egymás utáni elmozdulását a különböző térbeli pozíciók között, és megvédjük ezeket a térinformációkat a felejtéstől.
Nehézség
A VISP képzési programnak 18 nehézségi szintje van. A vizuális térbeli munkamemóriával szemben támasztott igények többféleképpen változnak. Egyes szinteken a hajók mozognak, míg másokon mozdulatlanul horgonyoznak. A hajók száma változó.
Az útmutatás különféle formái révén az ügyfelet felkészítik arra, hogy a próbafázis alatt szekvenciális próbák gyakorlásával javítsa a hajók pozícióira való emlékezését. Ezt eleinte kiemelés segíti. A nagyobb nehézségi szinteken a hajók végül eltűnnek, és a kliensnek kattintani kell az egérrel, hogy jelezze, hol látták korábban a kiemelt hajókat.